Botanikus Kertünkben (is) forgatott filmek

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Pál utcai fiúk

színes olasz-magyar filmdráma, 180 perc, 2003

rendező: Maurizio Zaccaro
író: Molnár Ferenc
operatőr: Gino Sgreva
jelmeztervező: Liliana Sotira
producer: Angelo Rizzoli Jr.
látványtervező: Bruno Amalfitano
hangmérnök: Oláh Ottó
szereplők:
Mesés Gáspár (Nemecsek)
Mario Adorf (Janó)
Nancy Brilli (Nemecsek édesanyja)
Virna Lisi (Edit)
Mácsai Pál (Rácz tanár úr)
Ónodi Eszter (Csele édesanyja)
Molnár Piroska (Szomszéd)
Lugosi Dániel (Áts Feri)
Mészáros Gergely (Geréb)

Molnár Ferenc regényének koprodukciós feldolgozása visszakalauzolja a nézőket a Füvészkertbe, ahol régi ismerőseink, a kis Nemecsek és barátai küzdenek a becsületért, a barátságért és a grundért. A két rivális banda közötti háborúskodás azonban elfajul, a vörösingesek közül ugyanis néhányan árulással és csalással próbálnak győzelmet aratni...

A Sipsirica

színes magyar tévéfilm, 54 perc, 1980

rendező: Katkics Ilona
író: Mikszáth Kálmán
forgatókönyvíró: Thurzó Gábor
zeneszerző: Zsedényi Erzsébet
operatőr: Szalay László
dramaturg: Aczél János
vágó: Palotai Éva
szereplők:
Kecskés Szilvia (A Sipsirica)
Pécsi Ildikó (Jahodovszka)
Őze Lajos (Druzsba tanár úr)
Szilágyi István (Kutorai, pedellus)
Kiss Mari (Kutorainé)
Sinkovits Imre (Manusek)
Fülöp Zsigmond (Tibuly)
Gyabronka József (Dombora)

Mikszáth Kálmán regényének televíziós változata idilli környezetben kezdődik: a Lengyelhonból ideszakadt Jahodovszka asszony tabáni kertvendéglőjében, a Fehér Pávában, ahol a kvaterkázó törzsvendégek asztalai körül ott sürög-forog a vendéglősné kamasz lánya, A Sipsirica. Egy napon hiába várják a "stammgastok", a törzsvendégek a napsugármosolyú, tisztalelkű leánykát: szigorú erényű anyja a "bűnös városból" Krakkóba küldi nénjéhez, Druzsba tanár úr, Sipsirica keresztapjának nagy elkeseredésére. De Druzsba tanár urat is csakhamar elszólítják iskolai ügyei a távoli Felső-Magyarországra. Útközben olyan felfedezést tesz, ami nemcsak felháborítja, de vérig lázítja a puritán, talpig becsületes tanárembert. Hazatérve minden követ megmozgat, hogy leleplezze az ottani állapotokat. Így kerül szembe a hatalommal, amely nem kukoricázik azokkal, akik ujjat mernek húzni vele.

A film egy rövid részletét ITT tekintheti meg.

Csontváry

színes magyar filmdráma, 112 perc, 1980

rendező: Huszárik Zoltán
forgatókönyvíró: Dobai Péter, Császár István
zeneszerző: Kocsár Miklós
operatőr: Jankura Péter
vágó: Kármentő Éva
szereplők:
Ichak Finci (Csontváry és Z., a színész)
Dajka Margit (anya)
Drahota Andrea (feleség)
Bánfalvy Ágnes (nővér)
Holl István (bolond)
Balázs Samu (I. Ferenc József császár)

A patikus egyszer égi sugallatot kapott: festővé kell lennie. Odahagyott csapot-papot, külföldre utazott, hogy a nagy motívumot megtalálja, megfesse. A kortársak őrültnek tartották, de Csontváry Kosztka Tivadar korszakos jelentőségű műveket festett... Miközben életútjának filmes forgatása zajlik, az őt megformáló színész magánéletében is megjárja a poklok útjait. A feleség és az anya szemrehányásai, az őrültekháza betegeinek ijesztő-vonzó világa teszi a filmen kívül is drámaivá a színész napjait.

A filmet ITT tekintheti meg.

Psyché

színes magyar játékfilm, 210 perc, 1980

rendező: Bódy Gábor
író: Weöres Sándor
forgatókönyvíró: Csaplár Vilmos, Bódy Gábor, Varga Vera
zeneszerző: Vidovszky László
operatőr: Hildebrand István
vágó: Bódy Gábor
szereplők:
Patricia Adriani (Psyché)
Udo Kier (Nárcisz)
Cserhalmi György (Maximilian von Zedlitz báró)
Jánossy Ferenc
Erdély Miklós
Hajas Tibor

A Weöres Sándor Psyché című verses regénye alapján készült film "fantasztikus", romantikus szerelmi vízió. Weöres Lónyai Erzsébet, a XVIII-XIX. század fordulójára álmodott felvilágosult költőnő és cigány-grófnő képzeletbeli történetét Ungvárnémeti Tóth László, a XIX. században valóban élt, töredékes életművű, tragikus sorsú, rövid életű tudós, költő és drámaíró alakjához kapcsolja. Kettejük szenvedélyes, beteljesületlen testvérszerelme, a női öntudatra ébredés, énkeresés, lázadás mentén a mű több mint száz éven ível át. Bódy a mitologikus tematikájú és idejű történetet sajátos dramaturgiával, különleges viziókba ágyazva "idézi meg". Hősei nem öregszenek, s a képi világ ezt a szellemtörténeti "fantasztikumot" stilizálja: az elszínezett jelenetek, az expresszionistán túlrajzolt díszletek látványként próbálják megidézni a Történelem és a Lélek szellemét, küzdelmét.

A film egy részletét ITT tekintheti meg.

Abigél

színes magyar romantikus kalandfilm, 146 perc, 1978

rendező: Zsurzs Éva
író: Szabó Magda
zeneszerző: Palásti Pál
operatőr: Lukács Lóránt
díszlettervező: Mátay Lívia
dramaturg: Katkó István
jelmeztervező: Witz Éva
vágó: Sellő Hajnal
szereplők:
Szerencsi Éva (Vitay Georgina)
Nagy Attila (Vitay tábornok)
Básti Lajos (Torma Gedeon)
Ruttkai Éva (Horn Mici)
Piros Ildikó (Zsuzsanna)
Garas Dezső (Kőnig)
Balázsovits Lajos (Kalmár Péter)
Bánfalvy Ágnes (Torma Piroska)
Békés Itala (Mimó)
Kovács István (Kuncz Feri)
Rátonyi Hajni (Muray)
Temessy Hédi (Erzsébet)
Zsurzs Kati (Kiss Mari)
Schubert Éva (Gigus)
Tábori Nóra (Truth)

A történet főszereplője Vitay Gina, egy tábornok lánya, akit a II. világháború utolsó esztendejében egy vidéki egyházi leánynevelő intézetben rejtenek el, mert édesapja tevékeny résztvevője a magyar ellenállási mozgalomnak és letartóztatás fenyegeti. Gina mindjárt az első nap megtudja, hogy ebben a világtól "távoleső" helyen sok különös dolog történik, s bár társai kiközösítik, egyetlen reménye marad a titokzatos Abigél, aki végső kétségbeesésében mindenkin segít.

A filmet ITT tekintheti meg.

Palacsintás király

színes magyar mesejáték, 103 perc, 1973

rendező: Katkics Ilona, Fésűs Éva
író: Fésűs Éva
dramaturg: Békés József
zene: Tamássy Zdenkó
szereplők:
Greguss Zoltán (Tóbiás király)
Balázsovits Lajos (Éliás királyfi)
Kaló Flórián (Derelye főszakács)
Harsányi Gábor (Csöröge, udvari bolond)
Rajz János (Ákom-bákom, udvari tudós)
Detre Annamária (Kökényszemű Katica)
Gurnik Ilona (Katica mamája)
Győrffy György (Dagadó herceg)
Horkai János (Bendő báró)
Csala Zsuzsa (Aprólék hercegnő)
Gelley Kornél (Lapocka)
Kállay Ilona (Derelyéné)
Schütz Ila (Lapockáné)

A palacsintás király éjjel-nappal mulat, falatozik. A szakácsa szinte kirabolja. Mindent neki ad a király, még a drága családi ékszereket is. Fia megharagszik. Álruhában jár az erdőben. A király megparancsolja, hogy fogjanak neki feketerigót, mert ebből akar pecsenyét enni. Egy szép lány elszereti a csapdába fogott madarakat. Találkozik a királyfival.

Az 1. részt ITT tekintheti meg.

A Pál utcai fiúk

színes magyar-amerikai ifjúsági film, 104 perc, 1969

rendező: Fábri Zoltán
író: Molnár Ferenc
forgatókönyvíró: Fábri Zoltán, Endre Bohem
zeneszerző: Petrovics Emil
szereplők:
Anthony Kemp (Nemecsek Ernő)
Törőcsik Mari (Nemecsek édesanyja)
William Burleigh (Boka)
Julien Hoidaway (Áts Feri)
John Moulder-Brown (Geréb)
Paál László (Nemecsek édesapja)
Pécsi Sándor (Rácz tanár úr)
Robert Efford (Csónakos)
Mark Colleano (Csele)
Gary O'Brien (Weisz)
Zokák László (Janó)

A Pál utcai grundon délutánonként kisdiákok játszanak. Hírét veszik, hogy a füvészkertben tanyázó rivális társaság, amelynek Áts Feri a vezére, rohamra készül, hogy elfoglalja a Pál utcaiak grundját. A fiúk felkészülnek az ellenséges támadásra. Bokát választják vezérül, a többiek is kapnak rangot, egyedül a vézna, szőke Nemecsek Ernő marad közlegény. Geréb, aki szintén a vezéri rangra pályázott, bosszúból a füvészkertiekkel szövetkezik. Az árulás gyanúja Nemecsekre terelődik. A vézna kisfiú, hogy bebizonyítsa hűségét, visszaszerzi az ellenség által elrabolt grundzászlót. Akciója során kényszerű fürdőt vesz a füvészkerti tó hideg vizében. Elérkezik a csata napja. A lázasan fekvő Nemecsek kiszökik betegágyából és bátran veszi ki részét a harcból. Ő is hozzájárul a Pál utcaiak győzelméhez. De nem sokáig örülhet új főhadnagyi rangjának, mert a fürdés miatt tüdőgyulladást kap.

A filmet ITT tekintheti meg.

Egri csillagok

színes magyar történelmi kalandfilm, 1968

rendező: Várkonyi Zoltán
író: Gárdonyi Géza
forgatókönyvíró: Nemeskürty István
zene: Farkas Ferenc
szereplők:
Sinkovits Imre (Dobó István)
Kovács István (Bornemissza Gergely)
Venczel Vera (Cecey Éva)
Bárdy György (Jumurdzsák)
Bitskey Tibor (Mekcsey István)
Agárdy Gábor (Sárközy)
Ruttkai Éva (Izabella királyné)
Gobbi Hilda (Baloghné)
Szemere Vera (Ceceyné)

Gárdonyi Géza nagyszabású történelmi regénye kötelező irodalom az általános iskolákban. Ebből a remek regényből készült Várkonyi Zoltán monumentális filmalkotása a kor legnagyobb magyar színészeinek a főszereplésével. 1500-as évek, Magyarország. Portyázó török csapatok dúlják fel az országot, rabolnak, fosztogatnak, rabságba hurcolják a magyarokat. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekként kerül Jumurdzsák kezébe, aki egy keleti rabszolgapiacon akarja eladni értékes foglyait. A gyerekek megszöknek, ráadásul magukkal viszik a babonás Jumurdzsák talizmánját. A török harcost ezután elhagyja a szerencséje, míg a bátor kisfiú, Bornemissza Péter megtalálja azt. A film története hűen követi a regényt.

A filmet ITT tekintheti meg.

Egy magyar nábob

színes magyar filmdráma, 94 perc, 1966

rendező: Várkonyi Zoltán
író: Jókai Mór
forgatókönyvíró: Erdődy János
zeneszerző: Farkas Ferenc
operatőr: Hildebrand István
díszlettervező: Simonka Boldizsár
jelmeztervező: Lang Rudolf
producer: Németh András
látványtervező: Zeichan Béla
vágó: Szécsényi Ferencné
szereplők:
Latinovits Zoltán (Szentirmai Rudolf gróf)
Darvas Iván (Kárpáthy Abellino)
Bessenyei Ferenc (Kárpáthy János)
Bitskey Tibor (Kis Miska)
Básti Lajos (Wesselényi Miklós)
Ruttkai Éva (Eszéki Flóra)
Pap Éva (Mayer Fanny)
Tordai Teri (Chataquela)
Benkő Gyula (Fegyverneky)

A reformkorban játszódó romantikus történet hőse a különcségeiről híres vagy inkább hírhedt dúsgazdag Kárpáthy János - a magyar nábob - unokaöccse: a cinikus Abellinó, aki a mérhetetlen vagyon örököse szeretne lenni, s ezért mindenre képes, mert fülig el van adósodva. Mellettük olyan alakok vonulnak fel, mint a gáncsnélküli lovag, Szentirmay Rudolf és a reformkor nagy poitikusa: Wesselényi Miklós. Abellinó megpróbálkozik azzal is, hogy feleségül vegye Mayer Fannyt, de Kárpáthy János keresztülhúzza számítását, s nemcsak a leány becsületét menti meg, de azzal, hogy nőül veszi, végleg kirekeszti az örökségből számító rokonát. Ráadásul megszületik gyermekük: Kárpáthy Zoltán - így Abellinó utolsó reménye is füstbe megy. Fanny azonban szülés után meghal.

A filmről filmtörténeti elemzés ITT olvasható.

Kárpáthy Zoltán

színes magyar játékfilm, 78 perc, 1966

rendező: Várkonyi Zoltán
író: Jókai Mór
forgatókönyvíró: Erdődy János
operatőr: Hildebrand István
díszlettervező: Simonka Boldizsár
jelmeztervező: Lang Rudolf, Kemenes Fanni
zene: Farkas Ferenc
látványtervező: Zeichan Béla
vágó: Szécsényi Ferencné
szereplők:
Kovács István (Kárpáthy Zoltán)
Venczel Vera (Szentirmay Katinka)
Darvas Iván (Kárpáthy Abellino)
Latinovits Zoltán (Szentirmai Rudolf)
Ruttkai Éva (Szentirmai Flóra)
Básti Lajos (Wesselényi Miklós)
Bitskey Tibor (Kis Miska)
Várkonyi Zoltán (Maszlaczky)
Szemere Vera (Kőcserepy Dánielné)
Halász Judit (Kőcserepy Vilma)
Kovács Károly (Kőcserepy Dániel)
Bárdy György (Dabroni)
Tomanek Nándor (Bogozy)
Agárdy Gábor (Kutyafalvy András)

Apja halála után Kárpáthy Zoltán Szentirmayék házában nő fel. Szerelmes lesz leányukba, Katinkába, de gyámapja elküldi őt otthonukból 18. születésnapján. E lépésre az a szennyes per készteti, amelyet előbb Kárpáthy Abellinó folytat János úr örökségéért, majd Kőcserepy, aki üzletet lát ebben. Zoltán utóbb rájön: mi készteti nevelőapját erre a megmagyarázhatatlannak tűnő lépésre. Nem Katinkát akarja tőle elválasztani, hanem Abellinóék aljas manőverét óhajtja megelőzni. Amint ez nyilvánvalóvá válik, Zoltán lemond az örökségéről, hogy anyja nevét és Rudolf személyét megkímélje a gyanúsítgatásoktól.

A filmet ITT tekintheti meg.

Zenélő malom

fekete-fehér magyar romantikus vígjáték, 78 perc, 1943

rendező: Lázár István
író: Harasztos Albert, Szuchy M. Emil
zeneszerző: Huszka Jenő
operatőr: Eiben István
díszlettervező: Lévay Lajos
gyártásvezető: Kolczonay Ervin
szereplők:
Szeleczky Zita (Márta)
Szilassy László (Miklós)
Latabár Kálmán (Henrik)
Csortos Gyula (Rétfalvy)
Vaszary Piri (Jozefin nagymama)
Makláry Zoltán (Torzsa)

Huszka Jenő "Lili bárónő" című operettjének filmváltozata.
Berzéky Miklós gróf egy ócska vízimalmot örököl valahol a Hernád-völgyben. Azonnal a helyszínre utazik, de kiderül, hogy a malom csak rom, viszont összetalálkozik a helyi földbirtokos vadóc lányával Mártával, akibe beleszeret. Hogy a lány közelébe férkőzhessen, inasruhát ölt, azaz szerepet cserél a komornyikkal. Ebből rengeteg bonyodalom származik s mindketten, Márta és Miklós is azt hiszi, hogy a másik hazudik. Szakítanak, de hamarosan lehetőség teremtődik a kimagyarázkodásra és a kibékülésre.

A filmet ITT tekintheti meg.

Halálos tavasz

fekete-fehér magyar filmdráma, 94 perc, 1939

rendező: Kalmár László
forgatókönyvíró: Zilahy Lajos
zeneszerző: Polgár Tibor
operatőr: Makay Árpád
vágó: Farkas Zoltán
szereplők:
Jávor Pál (Dr. Egry Iván)
Karády Katalin (Ralben Edit)
Szörényi Éva (Nagy Józsa)
Somlay Artúr (Ralben kegyelmes)
Bilicsi Tivadar (Boskó Pál)
Kamarás Gyula (Ahrenberg gróf)

Dr. Egry Iván öngyilkosságot követ el szállodai szobájában. Az ő története pereg végig, attól a pillanattól kezdve, hogy a lépcsőházban először látja meg a lányt, akiről később kiderül: Ralben Edit a neve. Iván meghívatja magát hozzájuk. Edit ekkor Ahrenberg gróf menyasszonya. Csakhamar Iván kéri meg a lány kezét, s esküvőjükig egy bérelt kis budai lakásban találkoznak. Edit azonban továbbra is tartja a kapcsolatot volt vőlegényével, s emiatt Iván szakítani próbál. Nagy Józsa jelenthetne kárpótlást a férfi számára, de mivel a nagy szerelem Edithez köti, revolverrel végez magával.

A filmet ITT tekintheti meg.